Щодо конституційного регулювання положення про вступ Угорщини до Європейського Союзу
DOI:
https://doi.org/10.24144/2663-5399.2023.1.06Ключові слова:
приєднання, європейське положення, Європейський Союз, Угорщина, делегування повноважень.Анотація
Вступ Угорщини до Європейського Союзу приніс безпрецедентні виклики з точки зору конституцій- ного права. Цікаві дискусії викликали відповідний рівень регулювання та можливий зміст європейського положення. Ця стаття має на меті висвітлити конституційно-правове підґрунтя вступу Угорщини до Євро- пейського Союзу, а також фактичні кроки, які були необхідні для того, щоб вступ відбувся відповідно до положень тогочасної Конституції. У статті розкривається необхідність положення про приєднання, а також необхідні конституційні правки. Одним із найгостріших питань при вступі було питання делегування по- вноважень. Для того, щоб Угорщина взяла участь у європейській інтеграції, необхідно було надати кон- ституційний дозвіл на часткове делегування повноважень, які тісно пов’язані з державним суверенітетом, а також на їх спільне виконання з іншими державами-членами та інституціями Європейського Союзу. У статті аналізується та догматично оцінюється Європейська стаття чинного Основного закону Угорщини.
Це робиться шляхом покрокового тлумачення пункту (2) статті E Основного закону. Через абстрактний ха- рактер конституційних положень важливість тлумачень Конституційного Суду не викликає сумнівів. Від- повідні рішення Конституційного Суду також розглядаються. Стаття підтверджує необхідність інтеграції Європейського положення до конституції, щоб забезпечити відповідність вступу до Європейського Союзу та застосування права ЄС в Угорщині, таким що відповідають конституційним правовим нормам, а також мати нормативний дозвіл для делегування повноважень.
Посилання
Blanke, H-J. & Mangiameli, S. (eds). (2013). The Treaty on the European Union (TEU) – A Commentary. Berlin/Heidelberg, Springer.
Blutman, L. (2017). Szürkületi zóna: az Al- aptörvény és az uniós jog viszonya. Közjogi Szemle, Vol 1, Р. 1–14.
Blutman, L. (2019). Az Alkotmánybíróság szuverenitásképe: problémák és ellentmondások. Jogtudományi Közlöny, Vol 12, Р. 469–478.
Blutman, L. (2022). Az uniós jog elsőbbsége: alkotmánybíróságok lázadása. Közjogi Szemle, Vol 1, Р. 1–10.
Chronowski, N. (2009). Szuverenitás az Európai Unióban – utolsó bástya vagy szertefoszló remény? A köztársasági alkotmány 20 éve (eds. Kocsis Miklós and Zeller Judit). Pécs: PAMA.
Chronowski, N. & Vincze, A. (2017). Önazonosság és európai integráció – az Alkotmánybíróság az identitáskeresés útján. Jogtudományi Közlöny, Vol 3, Р. 117–132.
Csuhány, P. & Sonnevend, P. (2009). 2/A. § [Európai Unió]. Az Alkotmány kommentárja I. (ed. Jakab András), Budapest: Századvég Kiadó. 8. Drinóczi, T. (2017). A 22/2016. (XII. 5.) AB határozat: mit nem tartalmaz és mi következik belőle. Az identitásvizsgálat és az ultra vires közös hatáskörgyakorlás összehasonlító elemzésben. MTA Law Working Papers, Vol 1. URL: http://real.mtak. hu/121486/1/2017_01_Drinoczi.pdf.
Fazekas, F. (2015). Az uniós tagság alkot- mányos alapjai az Alaptörvény előtt és után. Pro Fu- turo, Vol 1. Р. 29–47.
Hillion, C. (2011). EU enlargement. The evolution of EU law (eds. Craig, Paul and De Búrca, Gráinne). Second edition. Oxford University Press.
Jaenicke, G. (1962). Supranationale Organi- zation. Wörterbuch des Völkerrecht. (eds. Karl Strupp and Hans-Jürgen Schlochauer), Berlin: De Gruyter.
Kecskés, L. (2005). EU-jog és jogharmonizáció. HVG-ORAC. 952 p.
Kecskés, L. (2003). Magyarország EU-csat- lakozásának alkotmányossági problémái és a szüksé- gessé vált alkotmánymódosítás folyamata (Part I). Eu- rópai Jog, Vol 1, Р. 21–30.
Kecskés, L. (2003). Magyarország EU-csat- lakozásának alkotmányossági problémái és a szüksé-gessé vált alkotmánymódosítás folyamata (Part II). Európai Jog, Vol 2.
Mohay, Á. (2014). A nemzetközi jog és az un- iós jog kapcsolódási pontjai. Scriptura, Vol 1, Р. 269– 281.
Mohay, Á. & Tóth, N. (2017). Decision 22/2016. (XII. 5.) AB on the Interpretation of Article E) (2) of the Fundamental Law. American Journal of International Law, Vol 2. Р. 468–475.
Petrétei, J. (2009). Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó. 472 р.
Petrétei, J. (2014). Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Pécs: Kodifikátor Alapítvány. 420 р.
Prodromos, D. (1966). Souveränität. Evangelisches Staatslexikon (eds. Roman Herzog, Hermann Kunst & Wilhelm Schneemelcher), Kreuz-Verlag.
Somogyvári, I. (2001). Az uniós csatlakozás alkotmánymódosítást igénylő kérdései. Magyar Jog, Vol 1, Р. 22–25.
Stern, K. (1980). Das Staatsrecht der Bundesrepublik Deutschland. Part II, München: C.H. Beck’sche Verlagsbuchhandlung.
Szabó, M. (2012). Az európai jog és a nemz- etközi jogrend – Hierarchia és összefonódás. Állam- és Jogtudomány, Vol 2-3, Р. 191–211
Vincze, A. & Chronowski, N. (2018). Mag- yar alkotmányosság az európai integrációban. 3rd edition, Budapest: HVG ORAC. Р. 518–588.
Weiler, J. H. (1991). Transformation of Eu- rope. Yale Law Journal. Vol. 100. P. 2403-248
Act XX of 1949 on The Constitution of the Republic of Hungary. URL: https://www2.ohchr.org/ english/bodies/cescr/docs/e.c.12.hun.3-annex2.pdf.
Act LXI of 2002 on the Amendment of the Constitution of the Republic of Hungary. URL: https://www.ilo.org/dyn/natlex/natlex4.detail?p_ isn=62930&p_lang=en.
General Reasoning of Act LXI of 2002. URL: https://jogkodex.hu/jsz/2002_61_torveny_4515458.
The Fundamental Law of Hungary. URL: https://www.parlament.hu/documents/125505/138409/ Fundamental+law/73811993-c377-428d-9808-ee03d- 6fb8178.
Treaty on European Union. URL: https://eur- lex.europa.eu/collection/eu-law/treaties/treaties-force. html.
Treaty on the Functioning of the European Union. URL: https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-con- tent/summary/treaty-on-the-functioning-of-the-europe- an-union.html.
Blanke, H-J. & Mangiameli, S. (eds). (2013). The Treaty on the European Union (TEU) – A Commentary. Berlin/Heidelberg, Springer. [in English]
Blutman, L. (2017). Szürkületi zóna: az Al- aptörvény és az uniós jog viszonya [Twilight zone: the relationship between the Basic Law and EU]. Közjogi Szemle [Public Law Review]. Vol 1. [in Hungarian].
Blutman, L. (2019). Az Alkotmánybíróság szuverenitásképe: problémák és ellentmondások [The image of sovereignty of the Constitutional Court: problems and contradictions.]. Jogtudományi Közlöny [Journal of Jurisprudence]. Vol 12. [in Hungarian].
Blutman, L. (2022). Az uniós jog elsőbbsége: alkotmánybíróságok lázadása [The primacy of EU law: rebellion of constitutional courts]. Közjogi Szemle [Public Law Review]. Vol 1. [in Hungarian].
Chronowski, N. (2009). Szuverenitás az Európai Unióban – utolsó bástya vagy szertefoszló remény? A köztársasági alkotmány 20 éve [Sovereignty in the European Union - last bastion or fading hope?. 20 years of the republican constitution] (eds. Kocsis Miklós and Zeller Judit). Pécs: PAMA. [in Hungarian].
Chronowski, N. & Vincze, A. (2017). Önazonosság és európai integráció – az Alkotmánybíróság az identitáskeresés útján [Self-identity and European integration - the Constitutional Court on the way to the search for identity]. Jogtudományi Közlöny [Journal of Jurisprudence]. Vol 3. [in Hungarian].
Csuhány, P. & Sonnevend, P. (2009). 2/A. § [Európai Unió]. Az Alkotmány kommentárja I. [[Eu- ropean Union]. Commentary on the Constitution] (ed. Jakab András), Budapest: Századvég Kiadó. [in Hun- garian].
Drinóczi, T. (2017). A 22/2016. (XII. 5.) AB határozat: mit nem tartalmaz és mi következik belőle. Az identitásvizsgálat és az ultra vires közös hatáskör- gyakorlás összehasonlító elemzésben [AB decision: what it does not contain and what follows from it. The identity examination and ultra vires exercise of com- mon powers in a comparative analysis]. MTA Law Working Papers, Vol 1. Available from: http://real. mtak.hu/121486/1/ 2017_01_Drinoczi.pdf [in Hun- garian].
Fazekas, F. (2015). Az uniós tagság alkot- mányos alapjai az Alaptörvény előtt és után [Constitu- tional foundations of EU membership before and after the Basic Law]. Pro Futuro [Pro Futuro], Vol 1. [in Hungarian].
Hillion, C. (2011). EU enlargement. The evolution of EU law (eds. Craig, Paul and De Búrca, Gráinne). Second edition. Oxford University Press. [in English].
Jaenicke, G. (1962). Supranationale Organ- ization. Wörterbuch des Völkerrecht [Supranational Organization. Dictionary of International Law]. (eds. Karl Strupp and Hans-Jürgen Schlochauer), Berlin: De Gruyter. [in German]
Kecskés, L. (2005). EU-jog és jogharmo- nizáció [EU law and legal harmonization]. HVG-ORAC. [in Hungarian].
Kecskés, L. (2003). Magyarország EU-csat- lakozásának alkotmányossági problémái és a szüksé- gessé vált alkotmánymódosítás folyamata (Part I) [The constitutionality problems of Hungary’s accession to the EU and the process of the necessary constitutional
amendment (Part I)]. Európai Jog [European Law]. Vol 1. [in Hungarian].
Kecskés, L. (2003). Magyarország EU-csat- lakozásának alkotmányossági problémái és a szüksé- gessé vált alkotmánymódosítás folyamata (Part II) [[The constitutionality problems of Hungary’s acces- sion to the EU and the process of the necessary consti- tutional amendment (Part II)].]. Európai Jog [European Law], Vol 2. [in Hungarian].
Mohay, Á. (2014). A nemzetközi jog és az uniós jog kapcsolódási pontjai [Connection points of international law and EU law]. Scriptura, Vol 1. [in Hungarian].
Mohay, Á. & Tóth, N. (2017). Decision 22/2016. (XII. 5.) AB on the Interpretation of Article E) (2) of the Fundamental Law. American Journal of International Law, Vol 2. [in Hungarian].
Petrétei, J. (2009). Az alkotmányos demokrá- cia alapintézményei [Basic institutions of constitutional democracy]. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó. [in Hungarian].
Petrétei, J. (2014). Magyarország alkotmány- joga II. Államszervezet [Constitutional law of Hungary II. State organization]. Pécs: Kodifikátor Alapítvány. [in Hungarian].
Prodromos, D. (1966). Souveränität. Evan- gelisches Staatslexikon [Sovereignty. Evangelical State Lexicon] (eds. Roman Herzog, Hermann Kunst & Wil- helm Schneemelcher), Kreuz-Verlag. [in German].
Somogyvári, I. (2001). Az uniós csatlakozás alkotmánymódosítást igénylő kérdései [Issues of EU accession requiring constitutional amendment]. Magyar Jog [Hungarian Law], Vol 1. [in Hungarian].
Stern, K. (1980). Das Staatsrecht der Bundes- republik Deutschland. Part II [The constitutional law of the Federal Republic of Germany. Part II]. München: C.H. Beck’sche Verlagsbuchhandlung. [in German].
Szabó, M. (2012). Az európai jog és a nemz- etközi jogrend – Hierarchia és összefonódás [European law and the international legal order - Hierarchy and entanglement]. Állam- és Jogtudomány [Political Science and Law], Vol 2-3. [in Hungarian].
Vincze, A. & Chronowski, N. (2018). Mag- yar alkotmányosság az európai integrációban [Hun- garian constitutionalism in European integration]. 3rd edition, Budapest: HVG ORAC. [in Hungarian].
Weiler, J. H. (1991). Transformation of Eu- rope. Yale Law Journal. Vol. 100. [in English].
Act XX of 1949 on The Constitution of the Republic of Hungary. Available from: https://www2. ohchr.org/english/bodies/cescr/docs/e.c.12.hun.3-an- nex2.pdf [in English].
Act LXI of 2002 on the Amendment of the Constitution of the Republic of Hungary. Available from: https://www.ilo.org/dyn/natlex/ natlex4.detail?p_ isn=62930&p_lang=en [in English]
General Reasoning of Act LXI of 2002. Available from: https://jogkodex.hu/jsz/2002_61_tor- veny_4515458 [in English].
The Fundamental Law of Hungary. Available from: https://www.parlament.hu/documents/125505/138409/Fundamental+law/73811993-c3 77-428d-9808-ee03d6fb8178 [in English].
Treaty on European Union. Available from: https://eur-lex.europa.eu/collection/eu-law/treaties/ treaties-force.html [in English].
Treaty on the Functioning of the Europe- an Union. Available from: https://eur-lex.europa.eu/ EN/legal-content/summary/treaty-on-the-function- ing-of-the-european-union.html [in English].
##submission.downloads##
Опубліковано
Номер
Розділ
Ліцензія
Авторське право (c) 2023 Йожеф Петретей, Кристоф Петретей
Ця робота ліцензується відповідно до Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.